Kék hírek - A szakértők nem vették figyelembe a helyi építési szabályzatot

2015.02.19.

Rosszul állapították meg a sukorói ingatlan értékét, mert nem vették figyelembe a helyi építési szabályzatot azok az ingatlanforgalmi szakértők, akiket az ügyészség kért fel szakvélemény készítésére az ügy nyomozati szakaszában – jelentette ki csütörtökön a per elsőrendű vádlottja a Szolnoki Törvényszéken.





Tátrai Miklós, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója a tárgyaláson közölte: a tanúként meghallgatott igazságügyi szakértők jogosultsága nem terjedt ki a tervezett sukorói kaszinóberuházás műszaki tartalmának, értékének meghatározására. Egyúttal Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsának átnyújtott egy erre vonatkozó, az Igazságügyi Minisztériumtól beszerzett állásfoglalást.
A vádlott azt is mondta, hogy az elmúlt öt évben a sukorói telekcsere ügyében folyó eljárás „tökéletesen szakmaiatlan, célszerűtlen és hibás” volt. Közölte: míg a szakértők a teljes ingatlanra vonatkozóan 15 százalékos beépíthetőséget vettek alapul, addig a település építési előírásai alapján a 44 hektáros ingatlanból csak 9 hektár lett volna ilyen arányban, míg 12,5 hektár 5 százalékban beépíthető, a többi területet pedig egyáltalán nem lehetett ily módon hasznosítani.
A sukorói helyi rendelet szerint tehát összesen 35 ezer négyzetméter alapterületű épületet lehetett volna kialakítani az ingatlanon, miközben a szakértői vélemény 67 ezer négyzetméterrel számolt – tette hozzá. Jelezte: „nem véletlen, hogy az elmúlt harminc évben ez az ingatlan nem kellett senkinek: ilyen feltételek mellett ugyanis nem lehet gazdaságosan beépíteni”.
Tátrai Miklós - akit a bíró többször is rendre intett és figyelmeztetett, hogy ugyanazt a kérdést ne tegye fel többször - megkérdőjelezte a szakértők jogosultságát és alkalmasságát az ügyben. Azt állította: „egy 20 milliárdos beruházás műszaki tartalmát határozták meg úgy, hogy nem rendelkeztek bizonyos, ehhez szükséges szakmai ismeretekkel”. Miközben a vád a telekcser ügyében 1,3 milliárd forint feltételezett értékkülönbözeten alapul, a szakértők nem tudják megindokolni, miért számoltak 18 milliárd helyett 9 milliárdos beruházási értékkel – hangsúlyozta.
Közölte: az építési szabályoknak megfelelő számítások alapján a szakértők által megjelöltnél 11,5 milliárddal többe, 21 milliárd forintba került volna az épületek kialakítása.
A szakértők Tátrai Miklós kérdéseire és észrevételeire válaszolva kijelentették: fenntartják korábbi álláspontjukat. Érveik között szerepelt egyebek mellett az, hogy a beépíthetőség nemcsak épületek kialakítását, hanem egyéb hasznosítást is jelenthet, és az ilyen területeken „nem annak van jelentősége, hogy hány százalékig beépíthető, hanem hogy felhasználható-e egyáltalán fejlesztési célokra”. Példaként említették, hogy „egy golfpályán nagyobb bevételt lehet elérni, mint egy kisebb motelben”. Jelezték: mivel felfelé lehetett volna építeni, a beépíthetőség mértékére vonatkozó megállapításaik is helytállóak. Objektívnek és egzaktnak nevezve szakvéleményüket és harmincéves szakmai tapasztalatukra hivatkozva kiemelték: a költségbecslési segédlet, amelyből kiindulva számoltak, olyan iránymutatás, amelytől a szakértő a körülményeket mérlegelve és tapasztalatait figyelembe véve szabadon eltérhet. Utaltak rá: az akkori ismereteik alapján, kellő rátartással mérték fel a lehetséges költségeket, melyeken most „soronként végigmenni nem egyéb, mint számháború”.
Császy Zsolt másodrendű vádlott, az MNV volt értékesítési igazgatója a tárgyaláson közölte: a szakértői anyag számítási hibákat tartalmaz. Emellett felvetette: el tudtak-e vonatkoztatni munkájuk során a szakértők attól a csaknem ezer, véleménye szerint döntő többségében egyoldalúan elfogult cikktől és híradástól, amelyek e témában a magyar sajtóban megjelentek.
A tanúk kijelentették: a tőlük elvárható szakmai tisztességgel és becsülettel, fikciókra és médiahírekre nem alapozva végezték munkájukat.
Az állam képviseletében eljáró MNV 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.
A tárgyalás - amely során





Galaxy NETWORK
hirdetés