Vélemény - Érvénytelen választás?

2014.04.04.

A tapasztalt anomáliák miatt a választásra jogosult nyolcmillió ember egyharmada – közel hárommillió ember – már az első lépésnél, az egyéni jelöltállításnál sem tudta gyakorolni választópolgári jogait.





Közel negyven párt kezdte el az aláírásgyűjtést egyéni jelöltjei ajánlásához. Egy párt kivételével átlagosan 30–40 %-kal több ajánlásra volt szükség ahhoz, hogy végül meglegyen az 500 érvényes szelvény. Ez az egy párt a FIDESZ volt – nekik minimális hibaszázalékkal és 2-3 óra alatt sikerült begyűjteni és leadni az érvényes ajánlóíveket. Természetesen előfordulhattak apró hibák, elírások, félreértések, de ezek számának 5%-on belül kell lennie. Az érvénytelen ajánlások 95%-a a rosszul megadott lakcímből adódott. Érthetetlen, hogy a legnagyobb gondosság ellenére is ilyen elképesztően magas a hibásan megadott lakcímek aránya – még ott is, ahol a jelöltek személyesen és körültekintően gyűjtötték az ajánlásokat. Próbáltuk kideríteni , mi történt, és több jelöltünk is bement a választási irodába megkérdezni vagy – ahol hagyták – megnézni az ajánlások elutasításának okát. Végül is több információ összegzése hozta a megoldást. Kétféle lakcímkártya van forgalomban: a régi, amelyen szerepel egy "lejárati idő" rubrika, és az új, amelyen nem. Természetesen a régi a lejárati idő után mindaddig érvényes, amíg a választópolgár el nem költözik, hiszen akkor új lakcímkártyát kap. A helyi választási bizottságok úgynevezett offline adatbázisból dolgoztak, ami jelentős eltérést mutathat a valóságos adatokat mindig naprakészen mutató online adatbázishoz képest.
Az adatszűrés időpontja és az ajánlóív érvényességének megállapítása között akár hónapok is eltelhettek, és az ezen idő alatti lakosságmozgást az offline rendszer nem követte. A másik ok, hogy az informatikusok a szűrt adatbázis elkészítésénél – mechanikusan értelmezve a lakcímkártya lejárati dátumát – a régi lakcímkártyát annak ellenére kiszűrték a rendszerből, hogy egyébként, mint már tisztáztuk, sem a régi, sem az új lakcímkártya soha nem jár le. Ez a szűrési elv azokat a választópolgárokat sújtotta, akik nagyon régóta ugyanott laknak, és ezek főleg az idősebb emberek. Az adatszűrés következtében a polgárok választói akarata nagymértékben, mindösszesen 30-40%-ban sérült, csorbult. Eddig a szándékosság kizárásával csupán informatikusi hibáról beszélhetünk. A Helyi Választási Bizottságok és főleg a Nemzeti Választási Iroda mindenáron el akarta fedni a bajt oly módon, hogy minden fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül, alaki hibára hivatkozva, elutasított. Ugyanezt a már nem hibás, hanem tudatossága miatt "bűnös" magatartást tetézte a Kúria azzal, hogy mind a háromszáz fellebbezést elutasította – esetünkben arra hivatkozott, hogy a párt székhelye nem került feltüntetésre a fellebbezésen. Mivel én hangsúlyozottan nem a párt elnökeként, hanem magánszemélyként fellebbeztem, nekem pedig minden létező adatom szerepelt az okiraton, kifogásuk, hogy a fellebbező nem beazonosítható, csupán ürügy volt az elutasításra.
Ennek ellenére a Kúria képes volt kiszabni a "nem beazonosítható pártra" a tízezer forintos eljárási illetéket. A Kúria esetén egyértelmű a valós okok szándékos elfedése. A Kúria érdemi vizsgálat esetén felismerte volna a hiba nyilvánvaló okát, és csak egyféle döntést hozhatott volna: az egész gyűjtési eljárás eredményét megsemmisíti, és kötelezi a Helyi Választási Irodákat, hogy a begyűjtött ajánlásokat az online, naprakész rendszerrel vesse össze. Ez hatalmas presztízsveszteséget okozott volna a választási eljárási rendszernek, és óriási pluszmunkát a Helyi Választási Irodáknak. E helyett a Kúria homokba dugta a fejét, és háromszáz fellebbezésből háromszázat utasított el a legkülönbözőbb ürügyekkel – érdemi vizsgálat nélkül. Több mint gyanús, hogy a választás informatikai rendszere összeomlott, így a tömeges lakcímcserére alapozott választóiarány-módosítás követhetetlenné, ellenőrizhetetlenné vált. Az adatok összesítésével nem meglepő, hogy az egyik nagy ellenzéki párt szakértői egy hónap alatt több tízezres fogyást fedeztek fel bizonyos választási körzetekben. Ezek a fura mozgások főleg az úgynevezett billegő körzetekben feltűnőek.
A tapasztalt anomáliák miatt a választásra jogosult nyolcmillió ember egyharmada – közel hárommillió ember – már az első lépésnél, az egyéni jelöltállításnál sem tudta gyakorolni választópolgári jogait. Ezért a teljes választási eljárást meg kell ismételni, különben a választás tisztasága és a leendő törvényhozás valamint a kormány legitimitása is megkérdőjelezhető. Az új törvényhozási választás ésszerű időpontja az őszi önkormányzati választások, mert ennek költsége csak így optimalizálható. Az Orbán-kormány mandátumának lejárta után az őszi választásokig ügyvezetőként vezeti az országot. Minden más megoldás esetén sérül vagy a választópolgár választási akarata, vagy az új parlament legitimitása. Az Európai Unió és az egyéb külföldi kormányok gyanakvása végigkísérné a következő parlament és kormányzat négy évét. A további tájékoztatás érdekében azon aktivistáink és munkatársaink, akik részesei voltak az eseményeknek, állnak a sajtó rendelkezésére és hajlandóak tanúsítani a látottakat.





Galaxy NETWORK
hirdetés