Világgazdaság - A tartós munkanélküliség veszélyezteti Európát

2009.12.14.

Az Európai Unió jelenleg a növekvő tartós munkanélküliség veszélyével szembesül, amely azért aggasztó, mert a készségek romlásához és a munkaerőpiacról történő kieséshez vezethet, főleg az idősebb munkavállalók és a fiatalok körében. Ráadásul, a dolgozók egy része akár véglegesen is kikerülhet a munkaerőpiacról.





Mi történt a munka világában 2009-ben?

- Egyre több megszűnt munkahely: 6,1 millióan veszítették el az állásukat az Európai Unióban 2008. márciusa óta.

- Magasabb munkanélküliségi ráta: 2009 októberében az euróövezetben (EA 16) a munkanélküliségi ráta 9,8 százalék volt, 2 százalékponttal magasabb, mint 2008. októberében. Hasonlóan, az EU 27 országokban 9,3 százalék volt, szintén két százalékponttal magasabb, 2008. októberében.

- Csökkentett munkaidő: a 2009 második negyedévig tartó évben az egy ember által egy hét alatt ledolgozott órák számának átlaga teljes munkaidős foglalkoztatottság esetén az EU-ban 0,7 órával csökkent (heti 41 óráról 40,3 órára).

Milyen rövid távú következményekkel jár mindez a foglalkoztatásban?

- A munkaerőpiac lassú helyreállása: a fejlett gazdaságokban a foglalkoztatás várhatóan 2013. közepéig nem áll vissza a válság előtti szintre.

- A tartós munkanélküliség veszélye: a tartós munkanélküliség általában még akkor is tovább növekszik, amikor a munkanélküliségi ráta már csökkenni kezd. Jelenleg az Európai Unió a növekvő tartós munkanélküliség veszélyével szembesül, amely azért aggasztó, mert a készségek romlásához és a munkaerőpiacról történő kieséshez vezethet, főleg az idősebb munkavállalók és a fiatalok körében. Ráadásul, a dolgozók egy része akár véglegesen is kikerülhet a munkaerőpiacról - már most vannak arra utaló jelek, hogy sok EU-tagállamban ez történik.

A foglalkoztatást támogató intézkedések enyhíthetik a globális foglalkoztatási válságot, és elősegíthetik az szélesebb körű fellendülést.

- Globális foglalkoztatási paktum a fenntartható fellendülésért: A globális foglalkoztatási paktum elemei - olyan eszközökkel, mint a közösségi infrastruktúra fejlesztése, a szociális védelem, a kiszolgáltatott csoportoknak nyújtott támogatások, a munkaerő-piaci készségeket fejlesztő programok és képzések, továbbá a gazdaság "zöldítését" célzó kezdeményezések - segíthetnek, hogy a fellendülési folyamat gyorsabb és fenntarthatóbb legyen.

- Folyamatos támogatás gazdaságélénkítés segítségével: ha a gazdaságélénkítő erőfeszítéseket túl korán leállítják, akkor növekedhet a munkanélküliség, az inaktivitás és elterjedhetnek a foglalkoztatás bizonytalanabb formái.

- Az idő előtti kilépés nagyobb költségeket jelenthet a későbbiek során, hiszen többe kerül visszasegíteni a munkanélkülieket a munkaerőpiacra.

- Ugyanakkor fontos a hiteles "leállítási" stratégiák kialakítása a fenntartható közép és hosszú távú közfinanszírozás érdekében.

Milyen strukturális kérdésekkel kell foglalkoznunk a továbblépésnél?

1. A reálgazdaság financializációja

- A válság rávilágított a "financializáció" visszás hatásaira:

- A pénzügyi szektor növekedése és egyre nagyobb részesedése a vállalati profitokból: az Európai Unióban a pénzügyi szektor részesedése a GDP-ből az 1970. évi 15 százalékról 2007-re a duplájára, 30 százalékra emelkedett. Hasonló módon a pénzügyi szektor részesedése az összes vállalati profitból az 1970. évi 21 százalékról 2005-re megduplázódott, és 42 százalék lett.

- Növekvő különbségek a pénzügyi és nem-pénzügyi alkalmazottak bérei között. A reálbérekben mutatkozó eltérések a pénzügyi és nem pénzügyi vállalatoknál az Európai Unióban megduplázódtak 1985. és 2005. között, és az ilyen típusú trendek folytatódtak 2008-ban és 2009-ben.

- Kedvezőtlen következmények a nem pénzügyi vállalatoknál: a pénzügyek reálgazdaságra gyakorolt növekvő befolyásának egyik fontos jele az osztalékokkal kapcsolatos gyakorlatok alakulása. Az osztalék-kifizetések 1995. és 2000. között 50 százalék fölött voltak Németországban, Olaszországban és az Egyesült Királyságban, és 40 százalék fölött Ausztriában és Franciaországban. A befektetések aránya a működési eredmény százalékaként az Európai Unióban az 1970-es években jellemző 47 százalékról a 2000-es évekre 40 százalékra esett vissza.

- A pénzügyeknek a reálgazdaság szolgálatába állítása: a pénzügyi szektor egyre nagyobb mérete és a reálgazdaságra gyakorolt növekvő befolyása előnyökkel és költségekkel is jár, a 2008-2009. évi válság azonban azt mutatja, hogy hatalmasak a költségek. Mindezidáig a kormányok nem sokat tettek, hogy kezeljék a pénzügyi szektor növekvő dominanciáját, és a reform fájdalmasan lassú volt. A jövőben mindenképpen összhangba kell hozni a pénzügyi szektor és a reálgazdaság ösztönzőit.

2. Zöld politikák nemcsak a fenntartható jövőért, hanem a munkahelyekért is.

- Zöld kezdeményezések a jobb munkahelyekért: komoly kihívást jelent a foglalkoztatás terén a széndioxid-kibocsátás csökkentésére irányuló célkitűzés, mivel az EU-tagországokban a munkavállalók jelentős hányada nagy szénfelhasználású iparágakban dolgozik. Ugyanakkor az alacsony széndioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás egyben jelentős munkahelyteremtési lehetőségeket is kínál új piacok megnyitásával, és az ökológiai innováció, valamint a hatékonyabb termelési technikákba történő beruházások ösztönzésével.

- A Jelentés a munka világáról 2009. rámutat, hogy ha fizetni kellene a széndioxid-kibocsátásért, és az ebből származó bevételeket arra használnák, hogy az iparági munkaerő-költségeket támogassák, akkor 2014-re a foglalkoztatás globálisan 0,5 százalékkal emelkedhetne.

3. A társadalmi kérdések integrálása a globális gazdasági kormányzás mechanizmusaiba

- A globalizáció egyensúlyának helyreállítása: a globális válság megerősíti annak szükségességét is, hogy a globalizációt igazságosabbá és fenntarthatóbbá tegyük. Ennek kapcsán számos szereplő tett erőfeszítéseket, hogy a társadalmi szempontokat beépítsék a globális gazdasági kormányzás eszközeibe. E fejlemények jobb megértéséhez a Jelentés a munka világáról 2009. áttekintést nyújt azokról a lehetséges hozzájárulásokról, amelyeket a kereskedelmi intézkedések és a fejlesztésfinanszírozás eszközei tehetnek a méltányos munka előmozdítására érdekében.

Forrás: a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) A munka világa 2009. jelentése.
(HR)





Galaxy NETWORK
hirdetés